20.rész

Louis volt az... Sírva rontott be ,hogy szakított Kittyvel ,mert visszajött neki a rég nem látott paa. Már el is cuccolt ,pedig most lett volna a nagy ''csaj-buli''. Nagyon sajnáltam őt ,mert ez már ebben a hónapban a 2.szakítása. Nem a legjobb vele a kapcsolatom ,de próbálok neki segíteni ,bár holnap utazom el ,tudom mennyire szüksége van az embereknek ilyenkor a barátokra.

- Louis ,ne most... én megértelek ,de.. -mondta Liam.
- Értem. Randiztok.. Nincs semmi baj! -mondta Lou.
- Nem! Ez így nem jó! Maradj itt és hagyd hogy mi megvigasztaljunk! -mondtam ,de Liam furcsán nézett rám.


Louis is nézett nagyon. Megtörtem a csendet és dumálni kezdtünk. Tiszta normális a srác. Nem értem mért voltunk mi 'haragban'. Tiszta kedves ,azt mondta ,hogy hasonlítok Elre... Oké. Szépen lassan elaludtunk. Én Liam ölébe ,Louis pedig az ágyon szenderült el.

**MÁSNAP**
11-kor felugrottam Liam öléből. Ő még mindig aludt ,ezért betakartam. Átszaladtam a szobámba. Be kellene pakolnom végre..Délután indul a gépem. És akko szia London ,hello Los Angeles. Nem szeretném itt hagyni Liamet ,de nemtudok mit tenni... Kötelességem.. 2 óra múlva vége az eddigi életemnek.. Hogy akarom e? Nem. Soha nem akartam modellkedni.. Kopogtattak.

- Gyere be! -kiáltottam.
- Biztos el akarsz menni? Hiányozni fogsz ,de nagyon. -ölelt meg egy kedves hang hátulról.
- Őszintén? Nem.. Te is nagyon hiányozni fogsz! De ígérd meg ,hogy megvársz.. -fordultam meg és Liammel szembe találtam magam.
- Még szép! Most már sosem akarlak elveszíteni! -csókolt meg lágyan.
- Szeretlek! -súgtam a fülébe.
- Én is Liliana Scott!
- Ugye tudod ,hogy utálom ,ha valaki így hív? -vágtam neki egy fejet.
- Igen ,de olyan szép név. -mosolyodott el.
- Na jól van. Pakolnom kell. Esetleg segíthetsz. -kacsintottam.
- Segítek! -mondta.

Nagyon hülye egy srác. Minden egyes ruhadarabnál röhögött. Nem normális...

- Lilly.. Ezt a bugyit mért nem veszed fel sose nekem? -pirult el és mutatott egy fekete tangára.
- Perverz állat. Azt nem viszem el te hülye... Az Nináé. -röhögtem el magad.
- Neked jobban állna vagy nem is neked... A szobám padlóján.. -kacsintott.
- Na húzzál ki! -mutattam az ajtó felé ,majd kipöcköltem az ajtón.
- Naaaaaa! Engedj vissza! -kopogott ,visított.
- Abba hagyod végre? -nyitottam ki résnyire az ajtót.
- Igen ,na.. -szomorodott el.

Beengedtem. Kb. fél órát pakoltunk még ,majd fogtam egy bőrőndöt , Liam pedig egy nagyobb táskát és lementünk a nappaliba. Mindenki ott ült. Itt a búcsúzás ideje.

- Lilusska ,el ne menj! Akkor ki lesz akinek kiönthetem a lelkem? -kérdezte Nina.
- Majd én. -ölelte át Niall.
- Na gyertek ide! Hiányozni fogtok. -mondtam kicsit könnyes szemmel.
- Lilly! Sok sikert és örömöt! Majd siess ám haza! -jöttek oda Harryék.
- Gyerekek! Nagyon szeretlek titeket! -öleltem meg őket szorosan.
- Hülye láááááááááááááány! Ne menj már eeeeeeel! -kiáltott Layla.
- Nyomoréééék! Csírám! Vigyázz magadra és Zaynra! - pusziltuk meg egymást.
- Luluka vagyok! Engem el ne felejts! -jött oda Louis.
- Téged?! Nem lehet. -öleltem át.

Elköszöntem a tesóktól is.. És most jött volna Liam. A legnehezebb.. Miatta akár el se mentem volna ,de muszáj... Ő jött oda hozzám.. Nagyon nehéz volt..